Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Család: Óriáskígyók (Boidae)

A Veszprémi Állatkert szelíd boája.

CITES II.

Előfordulás: Észak-Argentínától Mexikóig

Testhossz: átlagosan 2-3 m, ritkán 4-5 m

Tápláléka: kisebb emlősökkel és madarakkal táplálkoznak
Szaporodás: elevenszülők; az anya több tucat kis boát hoz egyszerre világra
Élettartam: több mint 20 év

A boa az Újvilág trópusi esőerdőinek legismertebb és legközönségesebb óriáskígyója. Bár filmekben gyakorta használják egyfajta díszlettárgyként a helyszín félelmetes voltának hangsúlyozására, valójában viszonylag békés természetű és kisebb termetüknél fogva emberre kevésbé veszélyes kígyók. Legalább tíz változatos színezetű alfaját különböztetik meg. Sokféle élőhelyen megtalálhatjuk őket az esőerdőktől a szavannákig. A fákon és a talajfelszínen egyaránt ügyesen mozog, kiválóan úszik. A közhiedelemmel ellentétben nem összeroppantják zsákmányukat, hanem erős szorításukkal megfojtják őket.

Az óriáskígyók az alsóbbrendű kígyók közé tartoznak, amit a még kívülről is látható csökevényes hátsó lábak megléte is mutat. Ezek a hímnél nagyobbak, feltehetően a párzásnál jutnak szerephez. Terráriumi körülmények között akár 20 évig is élhetnek.

Könnyen szelídíthető voltuk következtében a legnépszerűbb terráriumi állatok, és a cirkuszokban is velük találkozhatunk